Mária Valéria híd

Esztergom és Párkány között a Dunán való átkelésnek már Kr.U. 170-ből is van írásos emléke.

Marcus Aurélius Antonius római császár uralkodása alatt a hódító római légiók is itt keltek át a Dunán.

Amikor 1075-ben Esztergom királyi székhellyé vált, a két part között rév működött.

1.Endre 1215-ben kötelezővé is tette minden arrafelé közlekedőnek a kakati rév használatát. A török hódoltság alatt 1585-ben hajóhíd épült, amely a közel 100 éven át jelentett kapcsolatot a Duna két partja között.

Végleg 1683-ban, a menekülő török csapatok rendkívüli terhelése alatt pusztult el. Utána közel 80 évig csak dereglyék, csónakok közlekedtek a két part között.

A Kis-Duna-híd 1896. februárjára készült el.

1919.júliusában véletlen robbantásos baleset következtében a párkányi oldal első nyílása a vízbe csúszott.

1919. május 1-én ismét megindult a forgalom a felújított, helyreállított hídon.

A II. világháború alatt a híd a repülőtámadások célpontja volt. A visszavonuló német hadsereg robbantotta fel 1944. december 26-án.

A Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság tárgyalásainak eredményeként többször halogatták a híd helyreállítását.

A híd átadásának 100. évfordulóján a magyar és szlovák miniszter közösen PHARE segélyért folyamodott, majd aláírták a Mária Valéria-híd újjáépítéséről szóló megállapodást.

Az elkészült hidat 2001. október 11-én adták át.